Ma már kevesen vannak, akiket nem érint, vagy akiket nem érdekel. Számtalan tudományos állásfoglalás, vélemény, vita szól a mikéntjéről, de az angol nyelv fontosságával mindenki egyetért. Európaiként, magyarként, művelt emberként még inkább lényeges szempont. 

A bábeli torony története óta fennálló, megoldandó feladat az idegen nyelvek ismerete. Az ókortól napjainkig folyamatosan bizonyosságot nyer, hogy aki az anyanyelvén kívül más nyelveken is képes beszélni, írni-olvasni, tanulni, dolgozni, az fontos tudáshoz, és ezáltal jelentős előnyökhöz jut az élet számos területén.

Vannak szerencsés földrajzi, történelmi helyzetű országok, ahol a többnyelvűség mindennapossá, természetessé vált. De maradjunk itthon! A magyar nyelv is azon ritkaságok közé tartozik, amelyet a világon kevesen beszélnek, és bármilyen szép is számunkra, ha útra kelünk, nem sokra jutunk vele. A világ „tágulása” révén temérdek ismeretanyaghoz juthatunk, de ezek jelentős részben idegen nyelven íródtak.

Ha visszatekintünk, akárcsak a reformkorra, láthatjuk, hogy a nemesi és művelt réteg számára már kiemelten fontos volt gyermekeik nyelvekre taníttatása. Napjainkra a helyzet egyszerűsödött, és már nincs szükség francia vagy német kisasszonyra, hogy elsajátítsuk az idegen nyelveket. Számtalan lehetőség kínálkozik a magántanártól a tanfolyamokon át a külföldi tanulmányútig. Sok szülő, akinek célja, hogy gyereke felnőtt korára jól beszéljen nyelveket, és ezzel műveltségét, munka- és otthonteremtési lehetőségeit növelje, elgondolkodik a kérdésen:

Hol, milyen nyelven, és mennyi idősen kezdjen el tanulni a gyerek?

 Ezt a témát egy riportsorozattal járom körbe. Nyelvtanárokat, nyelviskolákat kérek meg, hogy meséljenek tapasztalataikról, módszereikről, az általuk oktatott nyelv(ek) jelentőségéről és szépségéről. A tudásért meg kell dolgozni, ám célszerű megtalálni azt a folyamatot, ami a tanuló – akár felnőtt, akár gyermek – számára a leghatékonyabb. És mint szintén régről tudjuk, minden út Rómába vezet…

Nem önkényesen, hanem statisztikai adatok alapján választottam elsőként az angol nyelvet. „Világnyelv”-nek nevezik sokan, és nem ok nélkül. Bármely földrészen járunk, a legnagyobb eséllyel – az anyanyelvükön kívül – angolul értő, beszélő emberekkel találkozunk. Valójában már el sem tudunk ugrani az angol nyelv elől.

Mivel Macska Maharadzsa mesevilága elsősorban a gyerekeknek szól, ezért az őket érintő oktatási módszereket, lehetőségeket, helyeket keresem.

1. rész
Ebben az interjúban Vigh Viktóriával beszélgetek, aki a Helen Doron Oktatóközpont, egy igazi gyerekspecialista helyszín oktatója.

Macska Maharadzsa:
Hány évesen érdemes elkezdeni a nyelvtanulást és miért?

Viki:
Erre csak azt tudom válaszolni, minél hamarabb! Olyan nincs, hogy egy gyerek túl korán kezd el egy nyelvet tanulni. A kisbaba már az anyaméhben is érzékeli, hallja, ha az anyukája több nyelven beszél. Amennyiben a magzat már pocaklakó korában több nyelvvel találkozik, akkor már a születése pillanatától van egy nyelvi alapja. Hat hónapos magzati kortól ők már hallják az anyukájuk, a külvilág hangjait. Tehát véleményem szerint olyan nincs, hogy túl korai nyelvtanulás. Minél hamarabb kezdődik, annál természetesebb egy gyermek számára több nyelv ismerete.

Mennyire fontos, hogy anyanyelvi oktatója legyen gyermekünknek?
Talán a kiejtés pontosságánál számít. Aki egy nyelvet úgy tanult, mint második nyelv, annak valamilyen akcentusa nagy valószínűséggel lesz. Egy babának hat hónapos koráig rendszeresen találkoznia kell egy nyelvvel ahhoz, hogy ő azt százszázalékosan, akcentus nélkül tudja a későbbiekben használni. Az agykapacitásunk – az, hogy az agyunk mekkora részét használjuk majd egész életünkben –  hatéves korunkig fejlődik. Eddig tudunk úgy befogadni egy másik nyelvet, hogy az agyunk második anyanyelvként kezelje. Tehát eddig az életkorig mindenképpen érdemes anyanyelvi módszerekkel tanítani. Hatéves korig nem mint második nyelvet tanítjuk az angolt, hanem úgy mint egy második anyanyelvet.

Hatéves kor felett már nem számít, hogy anyanyelvi-e az oktató?
Előtte sem kötelező. Annyiban jobb, hogy százszázalékosan tiszta lesz a gyerek kiejtése. Inkább azt mondanám, hogy nem az számít, hogy anyanyelvi-e a tanár, hanem az, hogy milyen a kiejtése. Ez viszont nagyon fontos. A más anyanyelvű tanárok között is vannak szép, tiszta beszédűek, és ezt  adják át a gyerekeknek.

Az egyéni vagy csoportos foglalkozást ajánlod inkább a gyerekeknek? Melyik az előnyösebb?
Az én tapasztalataim alapján a kiscsoportos foglalkozás a legcélszerűbb. Az ideális csoportlétszám 4-8 fő közötti. Ilyenkor ki lehet használni a csoportfoglalkozás előnyeit például, hogy többször  is hallja a gyerek az adott mondatot vagy szerkezetet annyiszor, ahány gyerek van a csoportban. Egy nyolc fős csoportban elmondja az oktató, a másik hét, meg még a gyermek is elmondja, tehát nyolcszor fog elhangzani. De a nyolc gyerek alkotta csoportnál nagyobb létszámú már nem a legideálisabb, mert akkor már nem jut egyénileg is elég idő egy gyerekekre.

Melyik nyelvvel érdemes a gyereknek elkezdeni a nyelvtanulást?
Nem csak gyerekekre, bárkire igaz, hogy érdemes egy világnyelvvel kezdeni, mert azt tudja a legtöbbet használni majd a későbbiekben. De ez nem szabály. Tehát, ha valakinek a japán tetszik, kezdheti azzal is. Az agyi kapacitás és a fejlődés szempontjából ennek nincs jelentősége. Felnőttkorra nézve érdemes olyan nyelvet választani, amelyet széles körben használnak, hiszen az válik majd hasznára egész életében.

Milyen pluszt ad a nyelvtanulás, milyen képességeket erősít?
Nagyon sok pluszt ad a nyelvtanulás. Pontosan azért, mert növeli az agy kapacitását. Ezáltal egy gyermek sokkal nyitottabb lesz a világra, sokkal szociálisabb, empatikusabb lesz másokkal szemben. A pici gyerekeknél, akik még nem beszélnek, viszont tanulják a nyelveket, esetleg jelnyelvet is tanulnak mellette, kevésbé alakul ki szorongás, mert ki tudják fejezni magukat, mert akár a kezeikkel vagy másik nyelv szavaival el tudják mondani, mit éreznek, képesek jobban kifejezni magukat.

Hogyan lehet motiválni a szégyenlősebb, bátortalanabb gyerekeket?
Mindenképpen pozitív megerősítéssel. Ez nagyon fontos. De ezt láthatjuk a kisbabákon is. Mindent oda lehet visszavezetni – amely egy természetes útja a tanulásnak -,  hogy az anyuka mennyire örül, amikor a kisbaba először kimondja, hogy anya. A kisbaba érzékeli, hogy az anyukája ettől boldog, és akárhányszor kimondja, az anyuka megint örül ennek a szónak. Ez belénk van kódolva a kezdetektől. Ez megmarad, nem veszik el a nagyobb gyerekeknél sem. Ezért a pozitív megerősítés elengedhetetlen egy tanulási folyamatban.

Mennyi időt szükséges egy gyereknek ráfordítania a nyelvtanulásra?
Naponta minium egy órát kell foglalkozni vele. De ez nem olyan szintű foglalkozás, amire sokan gondolnak. Az a lényege, hogy a gyermek találkozzon a nyelvvel. Tehát nem feltétlenül kell leülnie vagy megírnia egy feladatot. A talákozás a nyelvvel lehet egy zene, vers hallgatása, esetleg megnéz egy rövid mesét és meghallgat 2-3 dalt, a lényeg, hogy hallja a nyelvet, találkozzon vele.

Hogyan segíthet a szülő az otthoni gyakorlásban?
Pontosan úgy, hogy hallgattat a gyerekkel. Ha vannak hanganyagok otthon, hallgattassa azokat! Sok oktató jellegű anyag létezik már, de jó egy mesecsatorna is. A meséknél viszont a fontos elem nem a nézés, hanem a hallgatás. A másik, hogy erre nem kell a gyereknek konkrétan odafigyelnie. A módszer lényege az, hogy a háttérben történjen, például mialatt a gyerek fürdik vagy játszik, a szülő bekapcsol valamilyen aranyos zenét. Ez minden korosztályra igaz, már a pocaklakó korban is. A tizenéveseknél úgyanúgy, csak más szinten hatékony. Hatéves korig ez anyanyelvi módszernek számít, és mindenképpen erősen ajánlott. Később, ahogy említettem, az agykapacitás fejlődésével kapcsolatban, már máshogyan tanulunk, de a kiejtés tisztasága szempontjából mindenképpen előnyös.

Mikor jönnek az első sikerélmények?
A mérhető sikereket, ha hivatalosan mért sikerekre, a nyelvvizsgákra gondolunk, az írni tudástól méri az összes nyelvvizsga, a kisebbektől a legnagyobbakig. Tehát hatéves kor felett lehet elmenni bármilyen szinten vizsgát tenni. Viszont a látható és hallható eredmények nagyon hamar jönnek. Nekem az a tapasztalatom, hogy például a picurkák, akik kb. egyévesen jönnek hozzánk, úgy a harmadik foglalkozás után már majdhogynem tökéletesen megértik azt, hogy mi folyik körülöttük, azzal a szókinccsel, amit addig használt az okatatójuk.
Például egy  olyan mondatot, hogy „tedd bele!”.
A nagyobbak akár már az első órán is megszólalnak, beszélnek, akkor is ha nem feltétlenül tudják még pontosan, hogy ezt miért így mondják vagy pontosan mit mondanak, de már használják a szavakat, kifejezéseket. A kiscsoportos módszerrel szinte azonnal jönnek az eredmények.

Írjon vagy beszéljen előbb idegen nyelven a gyerek? Esetleg ez függ a korától?
Nem, ez nem függ a korától. Mindenképpen érdemesebb, ha előbb beszél. Visszatérve arra, hogy ez a természetes, ez az ami úgymond belénk van kódolva. Mert egy kisbaba hogyan tanul? Először csak hallja, hogy az anyukája beszél, aztán egy idő után elkezdi megismételni, amit hall, majd ezután kezd el önállóan felépíteni mondatokat, és évekkel később 6-7 évesen az iskolában kezd el írni és olvasni.

A nagyobbaknál, 8-10 éves gyereknél is ilyen a tanulási folyamat?
Igen. Náluk is az értésre és a beszédre helyezzük először a hangsúlyt. Ha egy gyerek 9-10 évesen teljesen a nulláról kezd nyelvet tanulni, akkor már valamilyen szinten elkezdünk íratni is vele, de eleinte az órák 80-90 százaléka akkor is a beszéd. Az írás később jön.

Igaz-e az a mondás, hogy az első nyelv elsajátítása után könnyebb már egy következőt tanulni?
Abból a szempontból igaz, hogy aki már beszél egy idegen nyelvet, ő már sokkal nyitottabb a következő nyelv szerkezetére, nyelvtanjára, más a hozzáállása a nyelvtanuláshoz. Főleg, ha a következő nyelv hasonló nyelvcsaládba tartozik, mint pl. spanyol és olasz, francia és román. Ezeknek a nyelveknek a hasonlósága megkönnyíti, felgyorsítja a tanulást.

A nyelvtanulást fontosnak tartó szülők nagy része valószínűleg találkozott már a Helen Doron névvel. Tudós macskám, Justin segítségével, most  ismerjétek meg részletesebben a Helen Doron Oktatóközpontot, egyedi módszereiket és eredményeiket az angol nyelvoktatás terén. (Justin rovata)