Nemrégiben igencsak testközelbe kerültünk a kínai hagyományokkal, mármint a legutolsó időutazásos kalandunk során. Hamarosan olvashattok majd erről is, mert Morgiana (Macska Maharadzsa írnoka) bőszen körmöli az úti élményeket. Az egész a kínai holdújév miatt, meg a patkányok miatt történt, és nem sokon múlt, hogy nem ragadtunk az ősi Kínában… De erről majd máskor. Most inkább megkérem Nadjat, hogy meséljen erről az ünnepről!

Mi a holdújév története?
A legenda szerint az Év mindig 364 napot aludt egy hegy tetején, majd a 365. napon éhesen felébredt és lement a hegyről az emberek közé ennivalót keresni. Az emberek nagyon féltek tőle, mert embert, állatot egyaránt felfalt, ezért ezeken a napokon mindig elmenekültek a lakhelyeikről.

Történt egyszer, hogy egy fehérhajú, hosszú, fehér szakállú nagypapa érkezett a faluba. Éhes és szomjas volt, ezért bekopogtatott a házak ajtaján, de senkit sem talált otthon. Egyetlen ház, egyetlen szobájában látott csak halvány világosságot, ezért oda benyitott. Egy anya a fiával bújt meg a szoba sarkában, és nagyon megijedtek tőle, ám mivel látták, hogy fáradt és éhes, megvendégelték. A nagypapa megkérdezte, hogy miért nincs a faluban senki, és mitől félnek itt ennyire az emberek. Elmondták neki, hogy az Évtől, aki egy borzalmas szörny, és ezen a napon mindenkit felfal. A nagypapa ekkor elővette a kosarát, amelyből kivett egy piros anyagot, egy piros gyertyát és bambusz petárdákat. Elmagyarázta az anyának és a fiúnak, hogy mit csináljanak késő este, amikor jön a szörnyeteg. Az Év sötétedés után meg is érkezett, és az egyetlen világos ablakú házhoz ment. Ekkor az anya kilépett a ház elé, és elkezdett köröket rajzolni a levegőbe az égő gyertyával, a fiú a fejére húzta a piros kendőt és az ablakban hadonászva riogatta az Évet, a nagypapa pedig a petárdákat durrogtatta.

Innentől kezdve a falvak lakó már nem féltek és nem menekültek el a 365. napon, mert megtanulták, hogyan űzhetik el az Évet. Azóta díszítik piros feliratok holdújévkor a kínai házak ajtóit, viselnek az emberek piros ruhát éjfélkor, és mindenfelé tűzijátékok láthatók.

Magyarországon hogyan ünnepelnek az itt élő kínaiak?
Hazai szokások szerint. Kína nagyon nagy, a különböző tájegységeknek eltérőek a szokásaik. Én északról származom, ott az ünnep estéjén, éjfélkor frissen készült, húsos táskát (baozi) fogyasztunk. Vannak helyek, ahol az egyikbe belesütnek egy cukorkát, és aki megtalálja annak „édes” éve lesz, vagy egy pénzdarabot, amelynek megtalálója gazdagságra számíthat az újesztendőben. Szoktunk még zöldhagymát is enni, mert ennek a szónak a hangalakja nagyon hasonlít az okos szóéra, így aki ezt eszi éjfélkor, az okos lesz a következő évben. A zellerrel ugyanez a helyzet, ez a szó a szorgalmasra hasonlít, a kínai káposzta pedig a pénz szó alakjára. A metélőhagyma a család hosszantartó, boldog együtt maradására utal. Másnap hosszú tésztát szoktunk enni, mert az szerencsét hoz. Valamilyen piros ruhadarabot is felvesz mindenki. Délen vannak más szokások is, például az, hogy az év első napján egy család nem láthatja a feleség szüleit, mert az asszony már nem oda tartozik, viszont másnap meg kell őket a férjével együtt látogatniuk.

Idén január 24. az utolsó nap a disznó évéből. A patkány évének első napja január 25. szombat, ezért ezen a napon dél körül a nyelviskolában, az itt tanuló gyerekekkel húsos táskát készítünk.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, csupán előzetes bejelentkezésre van szükség telefonon vagy e-mailben!

Tel: 06304491568, 06304451808
E–mail: wcheng2005888@hotmail.com